Idegenforgalom

A Borsodi földvár a Bódva folyó partján helyezkedik el. A vár Borsod megye első központja, a körülötte létrejött Borsod település pedig, amely az 1950-es évek óta Edelényhez tartozik, a megye névadó települése volt.
A történeti Borsod megye egyike a Szent István által, az államalapítás során létrehozott megyéknek. E korai megyék élén egy-egy, a király által kinevezett és neki felelőséggel tartozó ispán állt. Szerepe a megyei közigazgatás, bíráskodás és az adószedés irányításában, valamint a katonai feladatok megszervezésében állt. Az ispánok székhelye a borsodihoz hasonló módon épült várakban volt.
A Borsodi földvár ásatása (1987-1999) bebizonyította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a vár nem egy őskori erődítmény felújításaként épült. A várfalakat jelentő sáncok a 10. század végén, a 11. század elején, egy, a Bódva fölé magasodó természetes dombon készültek. A ma csak egyszerű földhányásnak látszó sáncokat fa szerkezet erősítette, miként az államalapítás korának legtöbb magyar várát. A 11-13. századi haditechnika mellett ezek a várak bevehetetlenek voltak.
Az esperesek központja az ispáni székhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak tekinthető a Borsodi földvárban feltárt templom is. Az esperesi templomon kívül állt egy másik templom is a korai megye székhelyén. Romjait a mai borsodi református templom alatt sikerült feltárnunk.
A földvár feltárása során a vár belsejében egy 10. századi település maradványaira sikerült rábukkanni. Az egyszerű, agyagba rakott kőből és sárral betapasztott vesszőfonatból épült házak leégtek, romjaikon épült fel az ispáni vár. Az összedőlt házakban megőrződött teljes berendezésük.
Anonymus elbeszélése szerint a várat Bors vezér építette, akit a honfoglalás során Árpád fejedelem küldött a környék kikémlelésére és birtokba vételére. A modern tudományos kutatások tükrében azonban egyre kevésbé fogadható el hiteles történeti forrásként, hiszen az ásatások során feltárt vár – mely feltehetően a XIV. század elejére már lakatlanná vált – a 11. században épült. Az viszont kétségtelen, hogy a vár, majd később a megye is Bors vezérről nyerte elnevezését.
A múzeumban megtekinthető kiállítás a X. századi település mindennapjait, lakóházait gazdasági életét mutatja be, valamint a XI-XIII. századi megyeszékhely életébe, egyházi és világi közigazgatásának rendszerébe nyújt betekintést.

Az István király útja 47. szám alatt található késő gótikus épület a város legrégibb építménye, 1330 körül épült. Impozáns belső tere miatt érdemes megtekinteni a műemlék templomot.

Az 1716 és 1730 között között épült barokk kastély építtetője L’Huillier János Ferenc. Hét termében rokokó freskók találhatók, valamint öt copf stílusú cserépkályha. A Bódva holtága és a szabályozás során készült új medre által alkotott szigeten áll, és hasznosításra vár az impozáns épület. Az 1910-ben elhelyezett kovácsoltvas főkapuja a város szimbóluma.
Kezelője a Műemlékek Állami Gondnoksága. Műemlék. Tekintse meg a kastély multimédiás bemutatóját: www.hangnem.hu/edelenyikastely
Ajánljuk még: www.kastelyutak.hu

A műemlék jellegű későbarokk templom a földvárral azonos dombon, de annak sáncain kívül épült 1791-ben. Tégla alaprajzú, sík famennyezetű, egyhajós templom, amelyhez egyenes záródású, sarkain lekerekített szentély csatlakozik. A bejárati oldalon kiugró (kétemeletes) toronytest, amely íves átmenettel kapcsolódik a hajó testéhez. A tornyon lapos falsáv díszítés, barokk bádog sisak.Famennyezete 1792-ben készült, száz táblából áll. A famennyezet, a két tájképes karzat, öt padelo és a szép népi faragású szószék kvalitásos munka. A mai templom helyén 1706-ban még sövénytemplom állt, mellette egy középkori temetőt találtak roncsolt állapotban. A temető teljes régészeti feltárására 1999-ben került sor.

A Borsodi Tájház a város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. Három porta lakóház- és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját – a múzeumegyüttes első egységét – 1997-ben vásárolta meg az akkori városi tanács múzeumi célra a polgári tiszta szoba bútoraival együtt (Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti „amerikás” család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A kisnemes Vadászy család portáját (Váralja u. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösöktől.
A három porta termeiben az említetteken kívül látható még cipész-, kerékgyártó-, kádár- és kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntő mester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy szép és gazdag kiállítás.